OKTATÓI
PROFIL

 Dr. Kővágó Pál Lajos

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Kővágó Pál Lajos pszichológus, egyetemi adjunktus a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, a Pszichológiai Intézetben.

2015-től tart órát és végez kutatásokat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociálpszichológia tanszékén. Tanácsadói és oktatói munkája mellett több magyarországi és nemzetközi kutatási projektben vesz részt.

Kutatási területei közé tartozik többek között a kollektív áldozati élmény összefüggése a kisebbségi csoportokkal szembeni ellenséges és támogató attitűdökkel, amely témában a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Doktori Iskoláján védte meg doktori (PhD) értekezését.

Oktatóként a szociálpszichológia területén tart előadásokat és gyakorlatokat, de korábban tanított személyiséglélektant és személyiségfejlesztő és konfliktuskezelő gyakorlatot is.

Tagja a Pszichológiai Intézet Kutatásetikai Bizottságának, amelynek elnöki pozícióját is betölti.

Pszichológusként egyéni és párkapcsolati tanácsadást is vállal. Komplex művészet- és meseterapeuta végzettséggel is rendelkezik.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 2,5 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 5 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 2 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 2 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségi média felületek minősége

Van egy saját weboldala és Facebook-profilja, ahol politikai megnyilvánulás nincs jelen.

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

A WMN online magazinnak adott interjúban erősen politikai jellegű megnyilvánulásai vannak.

“áldozatisággal való politizálás hazárdjáték”

“Annak, hogy „az ország Gyurcsány miatt rossz”, és mi évtizedes távlatban is az akkor hozott rossz döntések áldozatai vagyunk, csak ideig-óráig van felhajtóereje.”

A Hír TV-ben és a Youtube-on is részt vett beszélgetésben, a beszélgetések szakmai jellegűek.

Értékelés: 4

2. Előadásmód vizsgálata

Dr. Kővágó Pál Lajos egyetemi oktatói profilja a rendelkezésre álló előadás-részletek alapján egy olyan pedagógust mutat be, aki a szakmai ismeretátadást (szociálpszichológia, nemzetközi viszonyok) durva, személyeskedő és kifejezetten egyoldalú aktuálpolitikai narratívával vegyíti.

Értékelés: 5

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

A diákok közvetlenek az oktatóval, viszont a tantárgy jellegét és az oktató részéről tett egyértelmű politikai utalásokat figyelembe véve nem lehet teljesen szabadnak érezni a légkört.

Értékelés: 2

4. Hallgatói interakciók légköre

A diákok általánosságban pozitívan nyilatkoztak a oktatóról.

“Meg tudja találni a kapcsolódást a fiatalabb korosztállyal. Segítőkész, mindig hamar válaszol, nyitott az új ötletekre. Nagyon jól át tudta adni a tudást, érdekes órákat tartott. Megszerettette velem a Szociálpszichológiát. Előadásmód általában érdekes, picit néha unalmas.”

Értékelés: 2

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Dr. Kővágó Pál Lajos által a politikai pszichológia témakörében megadott kötelező és ajánlott olvasmányok szakmai könyvek és gyűjtemények, amelyek célja a diszciplína átfogó bemutatása. A felsorolt könyvek többsége a pszichológia, azon belül a szociál- és politikai pszichológia tudományos alapjait mutatja be.

  • Hunyady György (szerk.): Történeti és politikai pszichológia (1988/Osiris)
  • Lányi Gusztáv: Politikai pszichológia (politikai magatartásvizsgálatok) (2005)
  • Forgács A. és mtsai: Alkalmazott pszichológia

Ezen könyvek célja a politikai jelenségek tudományos elemzése, nem pedig egy konkrét politikai álláspont melletti érvelés.

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

A Dr. Kővágó Pál Lajos által megosztott hivatkozások politikailag nem tekinthetőek elfogultak.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.