OKTATÓI
PROFIL

Dr. Papp János Tamás

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Papp János Tamás a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Jog- és Államtudományi Karán, a Polgári Jogi Tanszéken dolgozik egyetemi adjunktusként (2023–). Tanulmányait is itt végezte, 2014-ben szerzett jogász diplomát. PhD fokozatát 2022-ben szerezte meg summa cum laude minősítéssel, disszertációjának címe: A közösségi média platformok szabályozása a demokratikus nyilvánosság védelmében.

Az egyetemi oktatói munkáját a PPKE JÁK-on 2015-ben kezdte megbízott oktatóként az Alkotmányjogi Tanszéken, majd 2017-től a Polgári Jogi Tanszéken. Emellett megbízott oktatóként dolgozik a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Milton Friedman Egyetemen, és a Mathias Corvinus Collegiumban is. Szakterületei közé tartozik a médiajog, a szólásszabadság alkotmányos kérdései, a közösségi média és az internet jogi problémái, valamint a polgári jog különböző területei.

Oktatott tárgyai többek között a Polgári jog (I., II., IV.), a Médiajogi szabályozás, a Polgári jog és kereskedelmi jog záróvizsga előkészítő, valamint a doktori képzésben A digitális piac és digitális szolgáltatások joga és A közösségi média és a jog.

Egyetemi munkája mellett kutatási szakértőként is tevékenykedik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézetében, ahol 2014 szeptembere óta dolgozik. Kutatóként a sajtó- és médiaszabályozás, a Digital Services Act (DSA) rendelet hatásai és a digitális platformok szabályozása állnak érdeklődésének középpontjában. Tagja a PPKE JÁK Polgári Jogi Tanszéke Médiajogi Kutatócsoportjának, és részt vesz az ELTE Digitális Autoritarizmus Kutatócsoportjának munkájában is (2025-től).

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 4 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 2 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1,5 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségi média felületek minősége

Az oktató nincsen jelen a főbb közösségi média platformokon (Facebook, Instagram).

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

A Magyar Tudományos Művek Tára weboldalon közzétett írások/publikációk politikailag nem elfogultak.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

Az előadások során megfigyelhető az aktuálpolitikai témák hangsúlyos jelenléte és egyfajta politikai elfogultság, amely a politikai szereplők gyakori említésében és véleményezésében is megnyilvánul.

Értékelés: 4

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

A diákok közvetlenek az oktatóval, az óra azonban nem volt igazán interaktív. Az oktató leadta az anyagot, majd egyszer-kétszer
megkérdezte a hallgatókat, hogy érthető-e. A légkör viszonylag szabad, feltéve, hogy valaki szóhoz tud vagy akar jutni.

Értékelés: 2

4. Hallgatói interakciók légköre

Minden diák pozitívan nyilatkozott a oktatóról, összeszedettnek, segítőkésznek, és jófejnek tartják.

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Dr. Papp János Tamás jogi alapismeretek témakörében megadott kötelező és ajánlott olvasmányai a jogi és államtudományi alapfogalmak, rendszerek és elméletek semleges, bevezető ismertetésére törekszenek.

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

A Dr. Papp János Tamás által megosztott hivatkozások, valamint a Magyar Tudományos Művek Tára weboldalon közzétett írások és publikációk politikailag nem elfogultak.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.