OKTATÓI
PROFIL

Constatinovitsné Vladár Zsuzsa

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Constantinovitsné Dr. Vladár Zsuzsa az ELTE Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének habilitált egyetemi docense. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, ahol 1984-ben magyar nyelv és irodalom szakos tanári, valamint latin nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szerzett. 1985-ben általános és alkalmazott nyelvészet szakos előadói oklevelet is kapott. Tudományos fokozatát (PhD) 2004-ben szerezte meg magyar nyelvészetből az ELTE-n, majd 2014-ben ugyanitt habilitált. Oktatói munkája mellett rendszeresen vesz részt nemzetközi kutatási projektekben, és több idegen nyelven publikál.

Az egyetemen számos kurzust oktat, köztük a „Bevezetés a nyelvtudományba”, a „Magyar nyelv története”, a „Terminológia” és a „Szakmai kommunikáció” című előadásokat és szemináriumokat. Kutatási területei közé tartozik a terminológia, a korai grammatikák és a nyelvhasonlítások vizsgálata. 2021. július 1-től az Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék vezetője. Szakmai elismertségét jelzi a Fokos-Fuchs Dávid-díj, amellyel kiemelkedő tudományos tevékenységét jutalmazták. Az ELTE mellett korábban oktatott a Pannon Egyetemen és a PPKE-n is.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 2 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 2 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 2 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 2 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Az oktató közösségimédia-profilja (Facebook) nem nyilvános.

Értékelés: N/A

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Dr. Constantinovitsné Vladár Zsuzsa médiaképe egy erős tartású, hagyományőrző értelmiségit mutat. A „két pont” azért indokolt, mert nyilatkozatai – bár tudományos köntösbe bújtatva – egyértelműen egy konzervatív, klasszikus értékrendet képviselnek, ami a mai egyetemi közegben sokak számára politikai állásfoglalásként értelmeződik. Nem a napi politika szintjén mozog, de a szavai mögött rejlő világnézet határozott és megosztó.

Értékelés: 2

2. Előadásmód vizsgálata

Szakmailag kiemelkedő, az előadásmódja nem mentes a személyes (akár politikai) felhangoktól, az interakciói pedig túlzottan merevek és szubjektívek, ami megnehezíti a hallgatók számára a semleges, kizárólag a tudományra koncentráló tanulási folyamatot.

Értékelés: 2

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Constantinovitsné Vladár Zsuzsa egy kiemelkedő tudású, ám kifejezetten megosztó oktatói karakter, akinél a szakmai szigor gyakran merev tekintélyelvűséggel párosul. A hallgatói visszajelzések alapján az előadásaiba finoman beépülő konzervatív világnézete és a szubjektívnek ható interakciói miatt a politikai semlegességre és a közvetlenségre is alacsonyabb értékelést kap.

Értékelés: 2

4. Hallgatói interakciók légköre

Az interakciók légköre nála a „rend és fegyelem” jegyében telik, ahol az oktató tekintélye megkérdőjelezhetetlen. A hallgatók számára ez a környezet szakmailag ugyan fegyelmező, de emberileg távolságtartó.

Értékelés: 2

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Constantinovitsné Vladár Zsuzsa forráskezelése a hitelesség és a rend iskolapéldája. Kötelező olvasmányai és hivatkozásai egy olyan szilárd tudásbázist alkotnak, amelyre a hallgatók bátran építhetnek. A diákok szemében ez a típusú forráskezelés a professzionális tudós és az elkötelezett oktató védjegye. 

Kötelező olvasmányok 
-Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika 
-Constantinovitsné Vladár Zsuzsa: A latin nyelvészet alapjai 

Ajánlott olvasmányok 
-Adamik Tamás: Római irodalom az aranykorban 
-Constantinovitsné Vladár Zsuzsa: „Nyelvi norma és hagyomány a magyar nyelvészetben”

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

Publikációi és hivatkozásai egy kikezdhetetlen szakmai integritású kutatót mutatnak be. A források következetes használata és a kutatási témák mély kidolgozottsága miatt a hallgatók bizalommal fordulnak a munkáihoz, hiszen tudják, hogy nála a tudás nem véletlenszerű, hanem egy gondosan felépített, értékálló rendszer eredménye. Ez a fajta akadémiai szilárdság teszi őt az ELTE egyik legmeghatározóbb nyelvész egyéniségévé.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.