OKTATÓI
PROFIL

Nemerkényi Zsombor

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Nemerkényi Zsombor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén dolgozik egyetemi adjunktusként, emellett a Szegedi Tudományegyetem oktatója. Tanulmányait az ELTE Természettudományi Karán végezte, ahol geográfus és térképész diplomát szerzett. Tudományos fokozatát (PhD) a földtudományok területén szerezte meg, kutatási fókuszában a földrajzi nevek etimológiája, a névhasználat szabályozása és a történeti térképészet áll. Számos idegen nyelven beszél, köztük angolul és franciául, tudományos munkásságát pedig rendszeres hazai és nemzetközi publikációk fémjelzik.

Az egyetemen több szakspecifikus kurzust oktat, köztük a „Térképészeti névtan”, a „Földrajzi nevek és a közigazgatás”, valamint a „Világ regionális földrajza” című előadásokat és szemináriumokat. Az oktatás mellett aktív szerepet vállal a szakmai közéletben: tagja az MTA Földrajzi Névbizottságának, valamint közreműködik az ENSZ Földrajzi Névszakértői Csoportjának (UNGEGN) munkájában is.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 2 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Az oktató nincs jelen a főbb közösségimédia-platformokon (Facebook, Instagram).

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Dr. Nemerkényi Zsombor nyilatkozatai és nyilvános szereplései szinte kizárólag a földtudományok, a kartográfia és a tudománynépszerűsítés köré csoportosulnak.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

Nemerkényi Zsombor egyetemi előadásmódját és oktatói karakterét a precizitás, a hatalmas tárgyi tudás és a klasszikus tudósi attitűd jellemzi. A hallgatói visszajelzések alapján egy olyan szaktekintély képe rajzolódik ki, akinek óráin a szakmai tartalom mellett a nemzeti és stratégiai szemléletmód is hangsúlyosan jelen van.

Értékelés: 2

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Hallgatói megítélése egyöntetűen pozitív, a diákok körében kimagasló tiszteletnek örvend. Az egyetemi közösség egy olyan oktatóként tekint rá, aki a legmagasabb szintű tudományos felkészültséget ötvözi a hallgatók iránti elkötelezettséggel.

Értékelés: 1

4. Hallgatói interakciók légköre

A hallgatói interakciók légköre példaértékű és kifogástalan. Olyan környezetet teremt, ahol a szakmai szigor és az emberi kedvesség egyensúlyban van, így a hallgatók nemcsak tudást, hanem egyfajta értelmiségi tartást is elsajátítanak az óráin.

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

A tudományos és oktatói portfóliója a legmagasabb szakmai standardokat tükrözi. Kötelező olvasmányai és citációs variabilitása egyaránt azt bizonyítják, hogy az elméleti kartográfiát és a gyakorlati geoinformatikát tökéletes egységben kezeli. 
Az általa kijelölt irodalmak a hazai és nemzetközi térképészeti szakirodalom legjavát képviselik. 

Kötelező olvasmányok 
-Magyarország Nemzeti Atlasza (MNA) – Természeti környezet kötet 
-Klinghammer István – Györffy János – Nemerkényi Zsombor: Térképírás és -olvasás 

Ajánlott olvasmányok 
-Nemerkényi Zsombor (szerk.): Magyar László afrikai utazásai és térképei 
-A Földgömb folyóirat tematikus számai

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

Nemerkényi Zsombor tudományos publikációs tevékenysége és hivatkozási kultúrája a magas szintű intellektuális igényesség és a nemzeti tudománytörténeti hűség mintaképe. Munkássága nem csupán adatok halmaza, hanem a magyar kartográfia presztízsének módszeres építése, amelyet a szakma nemzetközi szinten is elismeréssel követ.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.