OKTATÓI
PROFIL

Dr. Merkovity Norbert PhD

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Merkovity Norbert a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK) Politológiai Tanszékének adjunktusa. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen végezte, ahol 2007-ben politológusként szerezte meg diplomáját. Tudományos munkáját a Politikatudományi Doktori Iskolában folytatta, PhD fokozatát 2013-ban érte el. Disszertációjának témája a kortárs európai politikai eszmék és ideológiák elemzésére fókuszált. Fő kutatási területei közé tartozik a politikai ideológiák elmélete, a populizmus jelensége, az illiberális demokrácia elmélete, valamint a magyar politikai rendszer és a poszt-szovjet térség politikájának vizsgálata.
​Az egyetemen töltött évei alatt számos politikatudományi kurzust oktatott, amelyek szorosan kapcsolódnak kutatási területeihez. Oktatott kurzusai között megtalálható többek között a Populizmus és illiberalizmus, a Politikai eszmetörténet, a Bevezetés az összehasonlító politikába, A magyar politikai rendszer aktuális kérdései, valamint A poszt-szovjet térség politikai rendszerei című előadások és szemináriumok. A Szegedi Tudományegyetem mellett több más felsőoktatási intézmény képzésében is részt vesz, ezzel is bővítve szakmai tapasztalatait. Aktív tagja a Magyar Politikatudományi Társaságnak.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 3 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 2 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 2 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 2 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 2 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Az oktató nincs jelen a főbb közösségimédia-platformokon (Facebook, Instagram).

Értékelés: N/A

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Dr. Merkovity Norbert nem egy zászlóvivő politikus, hanem egy tudatosan távolságtartó rendszerkritikus. „Politizálása” abban merül ki, hogy a tudomány eszközeivel teszi láthatóvá a hatalom manipulációs mechanizmusait. Ez a stílus ugyan megvédi az akadémiai integritását, de írásai és nyilatkozatai sorai között egyértelműen ott olvasható az aggodalom a modern demokrácia és a klasszikus politikai értékek elértéktelenedése miatt.

Értékelés: 3

2. Előadásmód vizsgálata

Oktatóként megosztó figura: szakmai zsenialitását és modern stílusát senki nem vitatja, azonban a számonkérési gyakorlata és a következetessége miatt sok hallgatóban hagy tüskét. Aki értékeli a pörgős, digitális alapú és aktuálpolitikai példákkal tűzdelt órákat, az imádja, de aki a szigorúan kőbe vésett és változtathatatlan szabályokat keresi, az csalódhat a pedagógiai rugalmasságában (vagy annak hiányában).

Értékelés: 2

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Merkovity Norbert hallgatói percepciója egy digitálisan zseniális, de szervezési szempontból néha kaotikus oktató képét mutatja. A hallgatók imádják a stílusát és a tudását, de tartanak a „meglepetésektől” a vizsgaidőszakban. Aki képes alkalmazkodni a dinamikusabb, néha változó követelményekhez, az az egyik legjobb oktatóként tartja számon, aki viszont a merev struktúrákat szereti, az kritikusabban vélekedik róla.

Értékelés: 2

4. Hallgatói interakciók légköre

A hallgatói interakciók légköre intellektuálisan pezsgő és partneri, egészen addig a pontig, amíg a számonkérési szabályok tisztázatlansága vagy változása feszültséget nem szül. A „jó, de nem tökéletes” megítélést nem a stílusa (ami alapvetően kiváló), hanem a következetesség és a kommunikációs ígéretek betartása körüli anomáliák okozzák.

Értékelés: 2

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Merkovity Norbert forráskezelése professzionális és modern, ugyanakkor erősen technocentrikus. Kötelező olvasmányai hatékonyan készítik fel a hallgatókat a digitális kampányok világára, de a citációs gyakorlata – bár nemzetközileg magasan jegyzett – olykor hajlamos a politikát puszta technológiai és figyelmi játékká redukálni, háttérbe szorítva az anyagi-társadalmi alapokat.

Kötelező olvasmányok
-Merkovity Norbert: Figyelemalapú politika (L’Harmattan Kiadó)
-Brian McNair: An Introduction to Political Communication

Ajánlott olvasmányok
-Merkovity Norbert: Az internetes politikai kommunikáció elmélete
-Chadwick, Andrew: The Hybrid Media System – Politics and Power

Értékelés: 2

Saját hivatkozások vizsgálata

Publikációi és hivatkozásai egy magasan professzionális, trendérzékeny tudóst mutatnak. Legnagyobb érdeme a digitális politika rendszerezett leírása, legnagyobb hiányossága pedig az, hogy elemzései néha túlontúl „sterilek”: a politikai gépezetet tökéletesen leírja, de a gépben lévő „embert” és az ideológiai szenvedélyt hajlamos puszta adatpontként kezelni.

Értékelés: 2

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.