OKTATÓI
PROFIL

Dr. Hankó Balázs Zoltán PhD

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Hankó Balázs Zoltán az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogász diplomát 2000-ben. Ezt követően a Semmelweis Egyetemen gyógyszerészi tudományok területén szerzett PhD fokozatot 2004-ben, majd az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskolájában közigazgatási jogból szerezte meg a második PhD fokozatát 2018-ban. Felsőoktatási pályafutása során széleskörű vezetői tapasztalatot szerzett rektorhelyettesként és kancellárként is. Posztdoktori kutatásokat végzett a Harvard Egyetemen is 2005-ben.
​Jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gyógyszerész-tudományi Karán dolgozik egyetemi docensként. Oktatói munkájában elsősorban a gyógyszerészi jogi, etikai és menedzsment tárgyakra fókuszál. Kutatási területei kiterjednek a gyógyszerellátás jogi és etikai szabályozására, a felsőoktatás menedzsmentjének kérdéseire, valamint az egészségügyi jog és közigazgatás összefüggéseire.
Oktatói pályafutásával párhuzamosan az utóbbi években kiemelt pozíciókat töltött be a kormányzatban, először a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkáraként (2022–2024), majd 2024-től tárcavezető miniszterként folytatta hivatali munkáját.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 5 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Hankó Balázs Facebook-oldala egy intenzíven karbantartott, profi kommunikációs eszköz, amely a szakpolitikai eredményeket (egyetemek, családok) ötvözi az aktuális pártpolitikai küzdelmekkel.

Értékelés: 5

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Médiamegjelenéseit és nyilatkozatait egyfajta „dinamikus végrehajtói attitűd” jellemzi, amelyben a szakpolitikai célkitűzések elválaszthatatlanok a kormányzati ideológiától. Nyilatkozatai tudatosan építik fel a cselekvő, eredményorientált miniszter képét, aki a felsőoktatást és az innovációt a nemzeti érdekek szolgálatába állítja.

Értékelés: 5

2. Előadásmód vizsgálata

Hankó Balázs mint oktató a gyógyszerészeti szakma technokratája. A katedrán nem politikus, hanem egy tapasztalt szakember, aki a gyógyszerellátás biztonságát és a hallgatók felkészültségét mindennél előbbre helyezi. Aki tőle tanul, az nem politikai elemzést, hanem egy kikezdhetetlenül pontos, rendszerszintű gyógyszerészeti tudást kap.

Értékelés: 1

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Óráin egy olyan oktatói élménnyel gazdagodsz, amely messze túlmutat a száraz jogszabályok bemagolásán. Aki tőle tanul, az nem csupán egy professzort lát, hanem egy olyan szakembert, aki a hivatása iránti rajongást és a precizitást képes átragasztani a diákjaira is.

Értékelés: 1

4. Hallgatói interakciók légköre

„Amikor felvettem a tárgyat, féltem, hogy csak unalmas jogszabályokról lesz szó. Ehelyett Hankó professzor úr megmutatta, milyen komplex és izgalmas világ a gyógyszerügy. Tetszett, hogy mindig naprakész volt, és úgy beszélt hozzánk, mint leendő kollégákhoz. A félév végére nemcsak a tudást kaptam meg, hanem egyfajta szakmai önbizalmat is: elhittem, hogy egy világszínvonalú egyetemen tanulok, és tőlem is függ a jövő egészségügye.”

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Hankó Balázs kötelező olvasmányai és citációs kultúrája a technokrata alaposságot tükrözik. Forrásai változatosak a társtudományok (gazdaságtan, jog) bevonása tekintetében, de rendkívül szigorúak a hitelesség szempontjából. Citációs gyakorlata a hallgatókat a tényalapú, érzelemmentes szakmai érvelésre készíti fel, ami a gyógyszerészi hivatás alapköve.

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

Publikációs tevékenysége és hivatkozási kultúrája egy klasszikus, „belülről építkező” egyetemi karrier mintapéldája, ahol a tudományos munka közvetlen összhangban van a gyakorlati szakmapolitikával. Publikációi nem elvont elméletekről szólnak, hanem a gyógyszerészet és az egészségügyi menedzsment mindennapi égető kérdéseiről.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.