OKTATÓI
PROFIL

Dr. Balogh-Békesi Nóra 

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Balogh-Békesi Nóra a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense. Diplomáját 1988-ban a Miskolci Egyetemen szerezte, majd 2003-ban a PPKE-n Európai jogi szakjogász képesítést kapott. Doktori (PhD) fokozatát 2009-ben summa cum laude minősítéssel védte meg a Károli Gáspár Református Egyetemen. Korábban a Művelődési Minisztériumban és a KRE Állam- és Jogtudományi Karán is dolgozott. Angol nyelven beszél, tudományos munkáját 2017-ben Lósy Imre Díjjal ismerték el.
Oktatói és kutatói tevékenysége mellett az Acta Humana szerkesztőségi tagja és a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének tagja. Részt vesz a Jogi Szakvizsga Bizottság munkájában, valamint az MTA köztestületi tagja.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 2 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 2 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 2 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 2 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Az oktató nincs jelen a főbb közösségimédia-platformokon (Facebook, Instagram).

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Dr. Balogh-Békesi Nóra online szereplései egy felkészült és komoly szakember képét mutatják, aki érthetően, de pontosan beszél a jogi kérdésekről. Nyilatkozataiban nem politizál, stílusa pedig egyszerre elegáns és megnyugtató, ami bizalmat ébreszt a hallgatóban. Nem keresi a feltűnést, csak akkor szólal meg, ha szakmai kérdésről van szó, így médiamegjelenései mindig értékesek és hitelesek maradnak.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

Balogh-Békesi Nóra egy olyan oktató, aki nem titkolja el teljesen a világképét, de azt intelligens módon, szakmai érvek közé rejtve tálalja. Ez a politizálás inkább egyfajta szakmai alapú kritikai szemlélet, ami megmutatja a hallgatóknak, hogy a jog sosem légüres térben létezik, hanem mindig van egy aktuális politikai-társadalmi háttere.

Értékelés: 2

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Balogh-Békesi Nóra esetében a hallgatói percepció egy karakteres, saját véleménnyel rendelkező oktatót mutat. A „két pont” itt azt jelenti, hogy az előadásmódja nem marad steril; bár kerüli a nyílt politikai agitációt, a szakmai érveléseibe beleépíti saját értékrendjét és finom kritikai észrevételeit, amit a hallgatók egyértelműen észre is vesznek.

Értékelés: 2

4. Hallgatói interakciók légköre

A légkör formailag kedves és türelmes, a háttérben meghúzódó szervezési hiányosságok és a vizsgák során tapasztalt stílusváltások miatt a hallgatók egy része távolságtartónak vagy következetlennek érzi őt. Ez a típusú interakció azoknak kedvez, akik el tudják viselni az ad hoc jelleget, de frusztráló lehet azoknak, akik pontos és gyors visszacsatolást várnak el.

Értékelés: 2

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Dr. Balogh-Békesi Nóra forráskezelése és olvasmányai megbízható, szakmai alapokon nyugszanak, de a kép nem teljesen tökéletes. Az átadott tudásanyag stabil, ugyanakkor a hallgatók számára néha kissé nehézkes a hozzáférés, és hiányolják a források nagyobb változatosságát vagy a frissebb, nemzetközi kitekintést. Ez egy olyan terület, ahol az alapos szakmai munka mellett van még lehetőség a modernizálásra és a hallgatóbarátabb megoldásokra. 

Kötelező olvasmányok 
-Trócsányi László – Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba 
-Cserny Ákos (szerk.): Alkotmányjog 

Ajánlott olvasmányok 
-Balogh-Békesi Nóra: Az Európai Unióban való tagságunk alkotmányossági összefüggései az esetjog tükrében 
-Csink Lóránt – Schanda Balázs – Varga Zs. András (szerk.): A magyar közjog alapintézményei

Értékelés: 2

Saját hivatkozások vizsgálata

Publikációi és hivatkozásai a biztonságra és a hagyományra épülnek. Kutatóként nem kalandozik el ismeretlen területekre, hanem a meglévő rendszert elemzi nagy pontossággal. Ez a fajta stabilitás azonban azzal jár, hogy a munkássága egy szűk szakmai körön belül marad, és kevesebb impulzust ad azoknak, akik a jogtudomány modernebb, nemzetközi vagy újító oldalára kíváncsiak.

Értékelés: 2

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.